4 perc olvasási idő
Mozgás szeretetem gyermekként jelen volt. Minden a tánccal kezdődött. . .

Viszont egy akadály mindig jelen volt az életemben!

Ez egy rossz genetika. Állapították meg az orvosok illetve velem született rendellenesség. Ezt a kis “szörnyeteget” fél térdkalács ficamnak hívják. (Azért fél, mert menet közben, egy esés következtében visszaugrik.) Először csak a bal térd, amit meg is műtöttek (oldal szalag szakadás), majd soron következett a jobb térdem is. Vele egy rutin műtét volt (artroszkópos beavatkozás, kitakarították illetve egy porcomat eltávolították, mely levált).
Emlékszem középiskolában javítani szerettem volna rövidtáv futás során az időmön, de futás közben térdkalács ficamom lett. Akkoriban az volt az utolsó futásom, mert onnantól műtő asztalra kerültem, mert elszakadt az oldal szalagom. Ezekkel együtt roptam a táncot, mert a szenvedélyem nagyobb volt, mint a félelmem.

A tánc az életem

Gyerekként mazsoretteztem több évig, majd saját kis csapatot alapítottam Latino Girls néven, akikkel latin show táncokat táncoltunk. 3 év után váltás lett, egy újabb kis csapat, Black R’nB néven. Velük a modern és hip-hop volt a fő csapásvonal. Majd szétváltunk, mert úgy hozta az élet, hogy más városokba költözünk. Mi Kecskemétre, ahol kerestem egy tánc sulit és beiratkoztam. Ott kezdődött a tánc oktatásom is, mert lehetőséget kaptam, hogy “tannéni” lehessek. 4 év után saját tánc sulit alapítottam egy másik városban és megvalósítottam a tervemet.

És hogy mi lett a kis “szörnyeteg” térdkalács ficammal?

Követett. Sokat háborúztunk. Volt, hogy ledöntött a lábamról és pihenő pályára küldött, ilyenkor a tanítás alatt, leginkább magyaráztam . Volt egy hosszabb szünet a mozgás területén az életembe, ugyanis egy tragédia beárnyékolta az életem. Elég fiatalon lettem özvegy, élni se volt kedvem. Akkoriban tényleg nagy űr volt az életemben. Istennek hála kijöttem a mély veremből és új életet kezdtem. Megismerkedtem a fitnesszel. Táncos révén, először a táncos fitnesz órák vonzottak. Elvégeztem az sportoktatóit és bele vágtam ebbe a műfajba.

Hosszas évek után megalapítottam a Happy Mozgás&Szépség Centrumot. Nagyon jó érzéssel töltött el, hogy embereket buzdíthatok a sportra az életmód váltásra! Személyi edzősködöm és helyet kaptak az erőnléti edzések, olyannyira, hogy teljes mértékben átvették a szerepet. Hellot intettem a táncos fitnesz irányzatnak. Sorba jöttek a képzések, többek közt elvégeztem az Életmód és táplálkozás tanácsadást, Spartanfitt-et, Trx-et és egyéb képzéseket. Jöttek a futós korszakok is és persze vele együtt az akadályfutó versenyek, ahol leginkább saját magunkkal kellett versenyezni, főleg egy Spartanon, ahol nagy megmérettetésnek vagy kitéve. Elég szép számba sikerült motiválni vendégeinket, hogy csatlakozzanak az idei nagykanizsai sprintre (16fő), amiről én sajnos lemaradtam😔. Ugyanis ismét térdkalács ficamom lett olyannyira, hogy mai napig érzem a következményét (meniszkusz sérülés következett ennek hatására). Mikor elkezdtem intenzívebben edzeni, megérezte a térdem is. Be kellene fejeznem ezt a fajta a életmódot, tanácsolták az orvosok. Nyilván a futást is. Nagyon nehéz.😕

Csatlakoztam az Élménykülönítmény csapatához, ahol súlyosan beteg gyerekek ingyen táboroztatására gyűjtöttem pénzt. Örökbe lehetett fogadni egy km-t vagy egy akadályt a Spartan versenynél. Sikerült is gyűjteni egy klassz összeget, de sajnos nem tudtam részt venni a versenyen 😭.
Jótékony sportolóként nagyon szeretek tevékenykedni, városomba három jótékonysági fitnesz, illetve sport napot rendeztünk, ahol súlyosan beteg gyerekek számára gyűjtöttünk, illetve egyszer a kórház újszülött részlegére. Mindegyik rendezvény sikeresen ment végbe és több száz ezer forintot sikerült “összemozogni”. Köszönet érte a város lakóinak, hogy egy jó ügy érdekében megmozdultak.

Ez az én történetem. Én is tanulom ezt az életkorszakomat, hogyan lehet sportolni, nem feladni, egy ilyen helyzetben. Szóval nincs lehetetlen! Minden döntés és nézőpont kérdése! Hogyan lehet egy rossz helyzetből jót kihozni!?

 

Vidám Marcsi 

Esszencia Team