Test és lélek

Önbizalom 
Bíznak magukban és a képességeikben.

Koncentráció 
Külső ingerek nem zavarják meg őket, figyelmi kontrolljuk magas szintű, így gondolataik és érzéseik nem zavarják össze őket.

Elkötelezettség 
Szinte minden gondolatuk a sport körül forog.

Szorongáskezelés 
Verseny előtt és közben minimális szorongást mutatnak, mivel pozitív érzésként kezelik, ezért teljesítményfokozásként élik meg.

Hibák kezelése
Tanulnak a hibákból és hamar túllépnek rajtuk.

A motiváció lehet külső és belső. Aki belsőleg motivált, csakis önmaguk miatt sportolnak. A külsőleg motivált sportoló egy bizonyos cél elérése hajtja előre (pl. hírnév, gazdagság, érmek és egyéb juttatások) vagy, hogy elkerüljön valamilyen kellemetlenséget. Korunk előrehaladtával a külső tényezők egyre inkább átveszik a vezetést.

A sport növelheti az önállóságunkat, a kompetenciánkat és a valahova tartozás érzését, ez pedig erősíti a belső motivációnkat. Deci és Ryan (Lavalee, 2004) szerint fontos szempont , hogy hogyan határozzuk meg motivációs állapotunkat. 5 típust különböztetnek meg:

Motiválatlan sportolók
A tanult tehetetlenséget élik meg, azaz egy idő után nem tesznek erőfeszítést semmibe és nemtörődöm állapotba kerülnek. Nincs belülről fakadó okuk, amiért értelmét látnák tovább folytatni az adott sportot, illetve a személyes kontroll érzésében is hiányt szenvednek.

A külső motiváció formái 
A kívülről szabályozott sportolók a legkevésbé önállóak. Itt a külső körülmények irányítanak vagy valamilyen juttatás, amit szeretne megkapni.

Beépülő szabályozás 
Egy erős belső érzés motiválja ezeket a sportolókat. Nem feltétlenül belső motiváció ez, inkább belső ok, amit egy külső forrás idéz elő. Ilyen lehet a lelkiismeretfurdalás érzése azért, mert ma kihagyta az edzést.

Azonosuló szabályozás
Ez a külső motiváció legönállóbb típusa. Önállóan dönt a sport mellett egy cél érdekében, ettől függetlenül nem érzi teljesen örömteljesnek az edzéseket. Mivel az állóképességét akarja növelni, kizárt dolog, hogy kihagyjon egy edzést.

Belső motiváció 
Az önállóság és tudatosság legtisztább megjelenési formája az, amikor valaki a saját örömére sportol.

A sikerorientált és kudarckerülő hozzáállású sportolók között a kockáztatás a legfőbb különbség. Éppen ezért más a célkitűzési stratégiájuk is. Egy edzőnek meg kell tanítani a helyes célkitűzés módját és fontosak a megfelelő visszajelzések is, amik reális képet mutatnak egy sportoló képességeiről.

Amatőr futóként koncentráljunk saját képességeinkre és ne a győzelemre vagy eredményre.

Helyes és hatékony célok kitűzése: 

⇒ A cél legyen reális és kihívás is. Így megtapasztalhatjuk a sikerorientált hozzáállást.
⇒ A célt elérni kell, ezért pontosan meg kell fogalmazni.
⇒ Ha a teljesítményre vonatkozó célokat tűzünk ki, akkor az esetleges vereséget nem kudarcként fogjuk értékelni, hiszen minden tőlünk telhetőt megtettünk.
⇒ Fontosan a rövid, közép- és hosszú távú célok felállítása. A hosszú távú célok a hegycsúcs, a rövid pedig a lépcsőfokok. A balansz megtalálása itt is nagyon fontos, hiszen ha csak a rövid távval foglalkozunk, akkor nem látjuk a fő célt, fordítva pedig óriási hibákat követhetünk el.

Close Menu