2 perc olvasási idő

Novits Lóci fémaratonista

Amióta csak elkezdtem futni, azóta ott volt a fejemben , hogy egyszer majd lefutom a félmaratont. Arra gondoltam, hogy legkésőbb talán jövő tavasszal a Vivicittán fogok indulni. A soproni Paddy éjszakai futás 10.6 km-es távval, csak még jobban megerősítette bennem ezt a vágyamat. A verseny után is tartottam az addigi megszokott heti 3-4 -szeri hajnali “futkosást”, rövidebb-hosszabb távokon.

Hozzá tartozom a hajnali utcaképhez

Azon a bizonyos augusztusi reggelen is úgy indultam el mint a többi napon, laza 10-14 km-es távra készülve. Majd amennyi jól esik, menet közben kiderül. – gondoltam magamban. A településen ahol lakom, 5km-es köröket futok.
Aznap rosszul indult a reggel, nehezen keltem és a szokásosnál fél órával később indultam el. Fülemben a megszokott futós zeném. 

” Na menjünk akkor!”
Ismerős arcok az utcán. Munkába, buszra sietnek. Kapok egy-egy ” Jó reggelt!”- et, mosolyt. 
5. km: Még nem is sejtem, mi vár ma rám. Csak futok és élvezem az első kilométereket, mint általában.
10. km: Megvolt életem első futós “balesete”. Elestem, vérzik a térdem. “Azért is futok tovább!”
Következő 5 km: Még mindig röhögök magamon mekkorát “zakóztam”. Most látom, hogy a tenyerem is lehorzsolva (Remélem senki nem látta!). Érzem az adrenalint, nem is vagyok fáradt. Ma lehet , hogy meglesz a félmaraton?

Életem első futós balesete.


Az utolsó 6 kilométer

Ekkor már tudtam, hogy nem adom fel. Mosolygó emberek, akikkel már többedszer találkozom, “Hajrá Lóci!” – bíztatnak. Van aki csodálkozva néz, nem érti mire jó ez. Nem nagyon emlékszem az utolsó kilométerekre, de ott már tudtam, hogy igen, meglesz, MA megcsinálom! Nem baj ha vérzik a térdem, már mosolygok, mindjárt vége. Megvan!!!!!


Vegyes érzelmek kavarognak bennem. Boldog vagyok és legyünk őszinték, nagyon büszke ! Most már tudom, hogyha valami kevésbé jól indul, de megvan a kellő kitartás, abból is kisülhet valami nagyon jó.
Nem versenyeztem. Legfeljebb önmagammal. És azt hiszem én nyertem!



Hogyan tovább? 

Neveztem az Őrségi Félmaratonra, nézzük meg milyen is ez, ha több százan vagyunk!
Kezdődik a suli, többet kell majd logisztikázni de nincs megállás! A táv marad, hiszen “A soknál több az elég!” Irány Őriszentpéter, október 20-án ott találkozunk!

Lóci

Címlapsztori